Odaküldték hozzá tanítványaikat, a Heródes-pártiakkal együtt. Ezek így beszéltek: „Mester, tudjuk, hogy igazat mondasz, az Isten útját az igazsághoz híven tanítod, nem vagy tekintettel senki személyére, mert nem igazodol emberi tekintélyhez.” (Mt 22,16)
Az Új Köznevelés 2018. évi 13., különszáma a Komplex Alapprogramot (KAP) mutatja be számos cikk, interjú segítségével.
A program egy új szemléletmód, mely a most bevezetésre kerülő Nemzeti Alaptantervvel összhangban van. A programot öt alprogram alkotja – Művészetalapú, Testmozgásalapú, Logikaalapú, Digitális alapú és Életgyakorlat-alapú alprogram. Az elsődleges cél az volt, hogy olyan program kerüljön kidolgozásra, amely a diákok számár vonzóvá teszi az iskolát, amelyben a tanulás öröm, és a diákok otthon örömmel mesélnek az iskolában történtekről. Fontos cél a korai iskolaelhagyók számának csökkentése. A középpontba a gyakorlatorientált és gyakorlatközpontú szemléletet állították, és a fejlesztések ezen szemlélet jegyében készültek. „Nyilván nem mondhatjuk, hogy ez a módszer mindenre választ ad, de úgy gondoljuk, egy a sok jó közül, talán az egyik leg jobb. Azt is előremutató dolognak gondoljuk, hogy az azt alkalmazó iskolák közösen fejleszthetik, tökéletesíthetik a módszert, és az alkalmazás során a gyerekekkel együtt sok örömet lelhetnek benne.” – fogalmaz dr. Liptai Kálmán, az Esterházy Károly Egyetem rektora. A programot többféle módon és közönségnek mutatták be. A szakmának, ahol az intézményvezetők, pedagógusok többféle képzés formájában ismerhetik meg, de bemutatták a gyerekeknek, szülőknek is. A különböző alprogramok megjelennek a délutáni foglalkozásokban, és a délelőtti tanórákon is. A testmozgást az alsó tagozatos tanulóknál pl. a matematika órába is beépítették, egy ugróiskolát terveztek, amely végzése közben a számokkal is foglalkoznak. Jelenleg 65 iskola vezette be a programot.
Az egyes alprogramok jellemzői:
Logikaalapú: kulcsszerepe van a problémamegoldásnak, az algoritmizálásnak, a síkbeli-térbeli tájékozódási képesség fejlesztésének, a stratégiai gondolkodásnak, számos módszer segítségével végzik.
Testmozgásalapú: a mozgás iránti élethosszig tartó igényt is szeretnénk megalapozni. megcélozza a fizikai aktivitáson keresztül a személyiségfejlődést.
Művészetalapú: a zene, a képzőművészet, a vizuális kultúra, az irodalom, a tánc és a népművészet és mindezek komplexitása és kölcsönössége építi fel. Kiemelten fontos szerepe van a kreativitásfejlesztésnek és az improvizációnak.
Életgyakorlat-alapú: az egészséges életmód, környezettudatosság, életvezetés, közösség- és önfejlesztés, család és háztartás, munkatevékenységek, pályaorientáció témaköröket dolgozza fel komplexen és újszerűen.
Digitális alapú: célja, hogy a pedagógusok keressék azokat a helyzeteket, feladatokat a tanítás során, amikor a digitális eszközöknek és a digitális világ nyújtotta alkalmazásoknak helye lehet.
Megtudhatjuk, hogyan lehet az oktatási intézményeknek kapcsolódni a programhoz, hogyan lehet pályázat útján elnyerni az Élménysuli címet.
Egy cikk a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban (DFHT) fogalmát mutatja be, mely a Komplex Alapprogram (KAP) tanulástámogató módszertanának, tanulásszervezési megközelítésének (tanítási-tanulási stratégia) központi eleme. A tanítási-tanulási stratégia középpontjában a személyre szabott differenciálás áll, és egyik fontos eleme az innovatív gondolkodás fejlesztése.
Végül Ballagó Zoltán, az Eri Tankerületi Központ igazgatója, majd Bögös István, a ceglédi Várkonyi István Általános Iskola igazgatója mondja el tapasztalatait. Az Élménysuli a gyakorlatban cikkben pedig a gyakorlóiskola igazgatóhelyettese, szülő és diákok számolnak be élményeikről.
A folyóirat tartalma elérhető az OFI honlapján.